Sárkányálom

Naga:
Nagyon dühös vagyok az ostoba szabály miatt.
– Ha a párjaim nem jöhetnek ide be, akkor keresni fogok egy másik termet, ami trónterem lehet. Ha pedig a sárkányoknak nem tetszenek a párjaim, akkor fel is út s le is út nekik – kötöm az ebet a karóhoz. – Ezek a férfiak megvédtek és szerettek, amikor erre a legnagyobb szükségem volt. Vagy velük ülök a trónon vagy sehogy.
Hátat fordítok Liriamnek és elindulok megkeresni Siriéket, akik közben elkezdték bejárni ezt az istenvert útvesztőt. Végül a konyhába akadok rájuk. Aggódom még mindig Siriért. Tudom, hogy korainak találta, de biztos vagyok benne, hogy szerette volna azt a babát. Talán, később újra ráveszem, hogy megpróbálja. Talán az volt a baj, hogy a hármunk kapcsolata még mindig nem fekszik biztos alapokon. Még Glennel nem jelöltük meg egymást. Biztosan ő is érezte azon az éjjelen, hogy lelkiekben még nem állok készen a dologra. Talán ő sem állt készen.
Néha nehéz kettejükkel, mert mindig azon aggódom, hogy valamelyiküket nem szorítom e háttérbe. Mióta Siri ezt megemlítette, azóta ezen töröm a fejem és igyekszem visszafogni magam és teret hagyni neki. Most, hogy Liriam elárulta, hogy Siri mágiája gyenge, csak még jobban aggódom. Annyira szeretném, ha Glen és én képes lennénk megvédeni és megadni neki, amit annyira szeretne. Ha kölyköket, akkor azt. A gondolatra fülig pirulok. Én szeretnék Siritől kölyköket. Remélem, ezután sem utasítja vissza Glen közeledését. Most itt maradunk egy darabig, hogy Siri rendbe jöjjön és kipihenjük magunk. Hónapok teltek el, mióta útra keltünk.
Liriam épp a Feljegyzések termében mutogat valamit, de nekem egy hatalmas falitérkép köti le a figyelmem. Szemmel megpróbálom visszakövetni merről is érkeztünk és azt veszem észre, hogy hónapokig tartó utazásunk alatt, átszeltük az egész kontinenst.

Este Liriam eltűnik és végre én is kifújhatom magam. Siri vidámságot tettet, de tudom, hogy nem jó ez így. Ma este azonban ráhagyom. Lehet, hogy csak időre van szüksége. Az ágyban átkaroljuk Sirit, végre kényelmesen elférünk egymás mellett.
– Szeretlek, Siri. Ezt sose feledd el, rendben? Nagyon szeretlek. És Glent is.
– Ezt én is csak megerősíteni tudom, Siri. Nagyon szeretlek és Nagát is. Légy bátor és támaszkodj ránk. Mert mi is ezt teszük. Beléd kapaszkodunk. – Apró csókot lehet Siri ajkára és behunyja a szemét. Hamarosan mackó koma már boldogan szundikál.
– Te Siri – suttogom halkan. – Kidobom, ha bolhás lesz – vigyorgok az én elfemre.
Siri felkuncog.

Siridean:
Felnevetek és megcsókolom Nagát.
– Köszönöm, hogy figyeltek rám, hogy fel akarsz vidítani. Tudtam, hogy nem lehet, de meg akartam menteni. Nekem még korai volt, úgy értem, azt sem tudtam, hogy lehet. De éreztem, hogy te és Glen mennyire örültök neki. De neked lesznek kölyökeid, szóval ezen nem kell aggódni. Szeretnék kölyköket tőled, ha már nem ennyire kaotikus a helyzet. És előre is elnézést, mert én sokkal rosszabb leszek, mint ti voltatok. Még a szobából se akarlak majd kiengedni – cirógatom a haját. – Ne maradjunk túl sokáig. Vissza kell mennünk a faluba és beszélnünk kell a sárkányokkal, hogy eljönnének e ide. És meg kell keresnünk a többieket is. Pár nap múlva mehetünk is, bár ezt az ágyat nagyon fogom sajnálni.
Glen ekkor a hátamhoz simul és szorosan ölel amin megint felnevetek.
– Úgy látszik mindegy mekkora az ágy.
Jó darabig beszélgetünk, majd elalszunk. Mire felébredek másnap a reggeli már a kis asztalon van és Naga is meg Glen is engem bámulnak. Tisztán látom a vágyat a szemükben. Felülök és megcsókolom Nagát majd Glent is.
– Sokáig vissza fogtátok magatokat miattam. Mi lenne, ha bepótolnánk? – mormolom Glen ajkára.
Naga a hátamhoz simul és a nyakamba csókol, s én felé fordulva hevesen csókolom meg. Simogatom a testét, csókolom. Számba veszem bimbóját, mire édesen felnyög. Tüzet akarok gyújtani a testében, hogy úgy vágyjon rám, mint a vízre vagy az ételre. Finoman fektetem le az ágyra s folytatom teste felfedezését, Glen pedig a hátam, oldalam simogatja, néha finoman a börömbe harap. Mikor keze a mellkasomra csúszik megremegek s hangos nyögés hagyja el az ajkam. Naga bimbóit addig kényeztetem közben míg érzékeny nem lesz, aztán a hasára térek át. A puha bőrt csókolom, harapdálom, végig nyalok az ágyékán, de tagjához még nem érek hozzá. Édesen vergődik alattam s tudom már nem kellene sok neki, de nem akarom, hogy elélvezzen. Egy finom kendőt a tagja tövére kötök s úgy veszem a számba, meglepetésemre Glen ugyanezt teszi velem annyi különbséggel hogy ő a járatomat kezdi nyalogatni. Olyan lassúsággal, ami lassan az őrületbe kerget és nehezemre esik Naga kényeztetésére figyelni. Türelmetlen csipő mozdulata viszont észhez térít és hevesebben kezdem szopni férfiasságát, majd lejjebb csúszok és elkezdem felkészíteni őt. Ugyanabban a ritmusban, amit Glen diktál s egyszerre is hatolunk be. Én Nagába, Glen pedig belém. Minden mozdulattal eltalálom Naga érzékeny pontját s ő hangosan kiabálva adja tudtunkra mennyire élvezi s aztán a teste ívbe feszül, bár a kötés miatt nem tud elélvezni, mégis elmegy szárazon. A teste remeg alattam, szorosan körém zárul, de én sem tudok elmenni Glen kötése miatt. Ám engem is elér a gyönyör. Olyan mint egy fehér villanás. Forró folyékony gyönyör árad szét bennem a testem megfeszül, fejem Glen vállára bukik s rekedt nyögéseim betöltik a szobát. Érzem, hogy Glen is elmegy bennem, de mégis kemény marad. Kihúzódik belőlem s én pedig Nagából. Glen az ölébe emeli a kába Nagát s lassan magára csúsztatja, finoman mozgatja magán, s Naga arca édesen kipirul az újabb kényeztetéstől. Én mögé ülök s magamról meg róla is leveszem a kötést. Nyakát, vállát csókolom s mikor újra eljön a gyönyör pillanata a nyakába harapok, ami tovább fokozza gyönyörünket. Teljesen kimerülve nyúlok el az ágyon, izzadt vagyok és roppant kielégült.
– Most már éhes vagyok, de nincs erőm megmozdulni – nevetek fel.
Glen Nagát is mellém fekteti s az ételes tálcát az ágyra helyezve etetni kezd minket. Neha egy-egy falatot ránk ejt, amit aztán lenyal rólunk. Halk sóhajokat vált ki belőlünk ezzel, vagy épp nevetést, ha csikis területen nyalogat.
– Csodás ez a reggel, kár hogy az ágyat itt kell hagynunk – sóhajtok fel. – Kényelmes és igazán jó benne szeretkezni – nevetek fel.
Még Glen is elpirul, ami aranyos és felemelkedve meg puszilom őt, majd Nagát is. 

Naga:
– Akkor, azt hiszem ki kellene használnunk. Ma a pihenésé a főszerep – nyújtozkodom lustán, majd arréb gördülök, hogy elérjem Glent. Kézbe veszem lankadt szerszámát és nyalogatni kezdem. Glent sem kell sokáig biztatni, ujjai máris engem kényeztetnek.
Élvezem, ahogy velem bánik. Siri kedves gyengéd figyelmes szerető, de Glen más. Kemény és követelőzö. Leigáz. Én pedi örömmel tartom oda a popsim egy alapos ujjazáshoz, ha kell. Mint most. Még érzékeny vagyok az előző szeretkezestől mégis szinte magamba szippantom az ujjait. Glen éhes tekintete Siriébe furodik várva mit fog tenni. Siri mögém térdel es betolja a farkát Glen ujjai mellé. Glen mutatja az iramot, amitől remegni kezdek. Amikor Siri kihúzodik belőlem Glen a saját ölébe ültet és én azonnal mozogni kezdek rajta. Nyögeseim egyre hangosabbak, karjaim Glen nyaka köré fónom és heves csipőmozgást bemutatva keményen meglovagolom. Testem bizsereg a kéjtől, ahogy érzem gyülekezni kezd bennem a gyönyör. Amikor Glen belém élvez megharapom. Elönt a kéjes gyönyör, amit az ő harapása csak fokoz. Percekig így pihegünk összefonódva, megerősítve társi kapcsolatunk. Azután Glen letesz az öléből és hasra fordítja Sirit és szinte azonnal belehatol. Siri kiáltását visszaverik a falak, én egy mohó csókkal hallgattatom el. Most már tökéĺetes a kapocs hármunk közt. Siri keménységére hajlok és hevesen szopni kezdem miközben Glen a kettejük gyönyörét hajszolja. Amikor újra elélvez Siri, Glen is kitölti a magjával és megharapja a nyakát.
– Mi párunk – dünnyögi amikor végre jól megtöltötte Sirit. Megbüvölve nézem, ahogy Siri combjan vegigcsorog az ondó. – Ne szedd többet azt a növényt. Kölyköt akarok töled – motyogja Glen mielőtt elereszti Sirit.

Siridean:
Újra szeretkezünk, Naga és Glen elfogadják egymást párként, ami miatt még csodásabb ez a szeretkezésünk. Érzem bezárulni a kötelékünket és ez hihetetlenül boldoggá tesz. Glen most egy kicsit durvább velem, de nem bánom. Teljesen kimerült vagyok, érzem, hogy a lábamon folyik Glen ondója. A kérésére pedig elvörösödöm.
– Nem akarok még egy kölyköt elveszíteni. Nem bírnám ki. Álmomban is csak Naga gyerekeit láttam.
– De már változott a helyzet. Egyek vagyunk mi hárman, minden tekintetben, mostantól még inkább, mint eddig. Kölyköt akarunk tőled, Siri.
– Ma… ma reggel még nem vettem be – motyogom elvörösödve.
– Helyes, ne is szedd többet – csókol meg Glen.
Délután kelünk fel csak, akkor is inkább azért, mert elfogyott az ételünk és nagyon éhes vagyok. Amikor csak egy ingben akarok lemenni mindketten felmordulnak.
– Értettem, veszek fel nadrágot is.
– Helyes, ha ettünk vissza jövünk az ágyba.
Glen tekintetétől elpirulok és inkább elindulok a konyhába. Útközben viszont valahol rossz felé fordulok. A családi kripta bejáratánál torpanok meg. Naga szüleit látom bent, bár az éhségtől is káprázhat a szemem.
– Örülünk, hogy idetévedtél. Gyere be, mivel már bezárult a kör, nem lesz bajod.
Tétován lépek be, de tényleg nem lesz bajom.
– Nagy szívességet kérnénk tőled. Csak te látsz minket, Naga nem tudna beszélni velünk, de…
– Ha megszállják a testem, akkor tudnak.
– Úgy van, ez nem veszélytelen számodra és bár javult valamit a mágiád, még mindig nem tért vissza teljesen. Minden megmaradt erőnket neked fogjuk adni, ha beszéltünk a fiúnkal, hogy ne legyen bajod.
– Köszönöm. Akkor kezdjük is el, ha megtalálnak nem engedik majd meg.
– Megértem őket, de van valami, amit adhatunk neked. Te vadász vagy, bár van mágikus erőd, akkor sem vagy mágus. A mágia miatt képes vagy megfoganni, de a tested nem erre született. Áldást adhatunk neked, hogy a következő gyermeked megmaradjon.
Észre sem veszem, hogy könnyek csorognak az arcomon, csak bólintok. Először Naga apja száll meg s elindulunk, hogy megkeressük. A folyosón futunk össze velük.
– Siri! Hogy tudtál így eltűnni?
– Siri most nincs jelen, az apád vagyok. És az anyád is itt van. Szerettünk volna beszélni veled mielőtt végleg továbbállunk. Nincs sok időnk így nem akarok sokáig beszélni, szeretlek és sajnálom, hogy el kellett bújtatnunk téged.
Megöleli Nagát és megsimogatja a hátát. Egy pillanatra újra én vagyok aztán Naga anyja száll meg.
– Kisfiam úgy aggódtam érted és úgy fájt, amit tettünk, de azt akartuk, hogy élj. Szeretlek és olyan jó látni, hogy ilyen remek párokat találtál. Nincs több időnk. A maradék erőnket a párodnak adjuk és áldást is. Tartsd szorosan.
– Várj anya! Annyi kérdésem van és…
– Tudom kincsem, én is szeretnék még veled beszélni, de a párod életét veszélyeztezjük.
– Anya!
– Szeretlek kisfiam!
Mikor magamhoz térek Glen és Naga tartanak.
– Minden rendben? Tudtál beszélni a szüleiddel? Éhen halok – sóhajtok fel.
– Igen, tudtam pár percet. Olyan jó volt. Köszönöm neked, Siri. Szerettek engem. Mindketten szerettek engem.
Naga arcán könnyek csillognak s gyengéden csókolom le őket.
– Örülök, hogy segíthettem. De most már tényleg együnk!
Együtt indulunk a konyhába és az asztalon találunk húst. Lehuppanok és úgy esek neki, mint aki napok óta nem evett.
– A szellemjárás kimerítő – mosolygok rájuk.

Naga:
Glenre pislogok, de egyikünk sem szól semmit. Lehetetlen, hogy Siri már is…
Inkább nem hozzuk szóba. Boldogan falatozunk mellette, én némileg felkavarodva. Szerettek és rám vártak. Ez olyan csodálatos.
– te Siri… Hol a francba találkoztál te a szüleimmel? – Érdeklődöm. Vajon Liriam miért nem tudott róluk vagy ha tudott miért nem szólt?
Olyan ostobának érzem magam. Annyira keveset tudok a sárkányokról. De talán jó is így. Saját szokasokat alakíthatok ki.
– Olyan boldog vagyok, Siridean. – Glen a nyakaba szimatol. – Beterít téged a szagunk. Nagyon fogunk rád vigyázni. – Glen finom udvarlása teljesen meghat. Siri fülig zsiros arcára cuppantok egy puszit.
– Maradjunk még pár napot. Vissza kell térjen a mágiád. Ha helyreállt, akkor elindulunk. Előszőr azokat a sárkányokat keressük fel akik itt, nem messze élnek.Utána visszatérünk ide. Felkeszülünk a hónapokig tartó utra. Nem lesz könnyű. És ha meglesznek, akkor boldogan adok neked annyi kölyköt, amennyit csak szeretnél. Jut eszembe, Siri. Mi lenne, ha elhoznánk azokat a rongyos elfeket is. Akiknek vadásztál. Az elfek ügyesek. A finom munkáikért cserébe kaphatnának gyümölcsöt és húst.
– Jó ötlet.
– Lent a tónál élhetnének, így a két faj nem zavarná egymást.
– Valóban.
– Akkor ezt megbeszéltük. Most menjünk vissza a szobába, mert valami mást kivántam meg. – Csúsztatom fel az ujjaim Siri combján. A szobába visszatérve végül az alvást választjuk. Siri kimerült.

Siridean:
Bár szívesen szeretkeznék velük, de alig hogy ágyat érek, el is alszok. Másnap viszont rosszullétre kelek. Lehet tegnap este túl sokat ettem. Kimegyek a fürdőbe és rendbe szedem magam. Majd hozok reggelit és vissza fészkelődök az ágyba. Találkoztam Liriammal is és megígertem neki, hogy ma már jobban kimozdulunk. Fontos, hogy Naga jobban megismerje a helyet. Könnyű csókokkal ébresztgetem őket, de mivel még így is túl kábák, rá fogok tagjukra és erősen, de nem durván kezdem mozgatni rajtuk a kezem. Erre bezzeg rögtön felébrednek.
– Siri…ah…
– Jó reggelt, álomszuszékok. Itt a reggeli. Liriam szeretné, ha ma már a szolgálatodra lehetne. Ah… amúgy már bemehetünk mindenhová. Mióta Glennel elfogadtátok egymást. Tegnap a családi temetőnél láttam meg a szüleidet. Senki sem tudta, hogy még itt vannak. Reggel meg kipróbáltam a trónteremmel. Semmi bajom nem lett.
– Siri…
– Ugyan már, hisz jól vagyok.
– Igaz is, említettek valami áldást. Az mi?
– Oh. Az? Majd később elmondom. De ma Nagának ismerkednie kell a környezettel és a szokásokkal. Én pedig addig elmegyek vadászni. Glen te megnézhetnéd van e méz. Megenném.
Mindketten letepernek és az ágyhoz szegeznek.
– Most mondd el. Nem szeretjük, ha titkolózol.
– Az anyukád adta nekem. Megmaradnak a kölyökeim ezentúl. Anyukád nélkül soha nem lettem volna képes megszülni egyet sem. A testem nem alkalmas rá. De ő segített nekem, Naga. Ajándékot adott nekünk.
Mindketten egy pillanatig csak bámulnak rám aztán megölelnek és megcsókolnak.
– Lehet hogy újra?
– Nem, bár már nem szedem a növényt, még nem múlt el a hatása. Tényleg csak éhes voltam este.
– De a méz…
– Szeretem, engesztelésül is mézet hoztál nekem az elején.
– Ez igaz. Szóval akkor még nem?
Glen olyan levertnek tűnik, de  felnyúlok és megsimogatom az arcát.
– Még nem mackó, de valamikor biztosan.
Újra megölelnek, aztán befejezzük a reggelit. Utána én és Glen kimegyünk, hogy felfedezzük a környéket. Naga meg marad Liriammal.
– Ez nem ér, én is ki akarok menni.
– Ha ma jó leszel, holnap kijössz velünk. Keresünk egy jó helyet – lépek Nagához és finoman a nyakába harapok. Érzem, hogy megremeg és ez örömmel tölt el. 

Glen átváltozik, én meg a hátára ülök úgy indulunk el. Csodálatos a környék. A víz kristálytiszta.  A fű és a fák smaragd zöldek. A vadak egészségesek. Némi keresgélés után találunk egy fát aminek lombjai között tudunk egy kis házat építeni. Egész nap ezzel vagyunk elfoglalva. Én egy kis mágiát is bevetek, hogy készen legyünk. Koszosan és piszkosan megyünk vissza, elégedetten eszegetem a mézem, amit Glen szerzett nekem. Naga épp akkor fut ki a kapunk, mikor odaérünk.
– Már aggódtam! Mi…a….Glen?
– Mi van Glennel?
– Úgy néz ki, mint aki fel akar falni.
– Egész nap mellettem izzadt és hajolgatott. Most meg úgy eszi azt a mézet, mintha mást nyalogatna. Csodálkozol?
Naga elneveti magát és megcsókol minket.
– Nem, nem csodálkozom rajta. Én is fel akarnám falni Sirit… vagy inkább azt akarnám, hogy faljon fel.
Nevetve tamaszkodok Glen mellkasára és megcsókolom.
– Mi lenne ha vacsoráznánk?
– Te ezek után képes lennél vacsorázni?
– Persze, éhes vagyok. Egész nap csak mézet kaptam tőled. Az nem túl laktató.
– Én úgy emlékszem hogy csak mézet kértél!
Felnevetek és Nagába karolva a konyhába megyek.
– Milyen napod volt?
– Érdekes meg unalmas egyszerre. De te miért húzod ennyire Glent?
– Nem tudom, csak egész nap kívántam, de el akartunk készülni a meglepivel, szóval talán ezért… – fejezem be zavartan. 

Naga:
Siri kicsit zavartnak tűnik, de boldognak és nekem ez elég.
– Miféle meglepit? – Kísérem őket az étkezőbe. Liriam itt készítette elő számunkra a vacsorát, de olyan messze ültette a párjaim, hogy fogom a tányérom és átülök közéjük.  Amikor Liriam közbe akar szólni, csendre intem.
– Köszönöm a mai szolgálatod, Liriam. Innen már boldogulunk. – Bocsátom el. Magamra szeretnék maradni a párjaimmal. Egész nap meg voltam fosztva tőlük. Most élvezni akarom a társasaguk. – Azt mondtatok meglepi. Mi lesz az?
– El ne áruld neki, Glen. Vigyázz nagyon okos és furfangos a mi kis sárkanyunk. Nehéz titkot tartani előtte.
– Ne már, Siri! Egész nap uncsi sárkány történelmet és hagyományokat tanultam. Az egész egy nagy bohócparádé. Nem tartom meg negyedét sem ezeknek a szabályoknak.
– De Naga a szabályok és hagyományok fontosak.
– És hova vezettek?
– Ebben igaza van, Siri – kotyog közbe Glen.
– Na, de egy húron pendültök. Azelőtt szóba se akartatok állni egymással.
– Az rég volt – mosolygok Glenre.
– Szentigaz.
– Akkor eláruljátok a meglepit?
– Nem – vigyorog Glen. – De azt elárulhatom mivel töltjük a mai éjszakát. Kölyköt adunk neked és Sirinek.
Siri köhögni kezd, mire felnevetünk.
– Egyébként Liriammal összenyittatom a három szobát. Átjárás lesz köztük. Szóval, ha valamelyikőtök magányra vágyik, akkor el tud vonulni. Bár jobb szeretem, ha velem alszotok.
– Akkor ez így lesz mindig. – Fogja meg a kezem Siri is és Glen is.

Siridean:
A vacsora jó hangulatban telik, utána pedig felmegyünk a szobánkba. Glen, ahogy becsukódik mögötte az ajtó magához ránt és kicsókolja belőlem az életet. Mire elenged teljesen kába vagyok és elgyengülnek a lábaim. Még nem csókolt így, mindig úgy bánt velem mintha eltörnék.
– Fürdünk – csókolja meg Nagát is és mindkettőnket a karjába véve megyünk be a fürdőbe.
Megcsinálja a vizet nekünk, majd elmerülünk benne. Egymást simogatjuk, fürdetjük le. A meleg víz mindenhol ellazít minket, így amikor finoman négykézlábra állítom, Nagát egyből ujjazni kezdem. Glen engem is négykézlábra állít és egyből tágítani kezd. A rám hulló gyönyör alatt megremegek és felkiáltok. Érezni akarom Nagát és Glent is. Mikor úgy érzem Naga eléggé kitágult megfogom a csípőjét és belé hatolok, figyelve arra, hogy a feje ne kerülhessen víz alá. Így lökéseim is vissza fogom egészen addig míg Glen belém nem hatol. Magához szorítja a testem s ezzel Nagát is elrántja egyenesen az ölembe. Erős és durva lökései hatalmas élvezetet adnak. Én ugyan így mozgok Nagában, mert képtelen vagyok más ritmust felvenni. Nem tart sokáig, hogy mindhárman elérjük a gyönyört. Kábán csókolgatom Naga vállát, mikor Glen mindkettőnket kivesz a vízből és az ágyra tesz minket. Most Nagát kezdi kényeztetni, én pedig  Glen mellé ülök és őt kezdem simogatni, csókolni. Még sosem tettem ilyet, de most vágyat érzek rá. Morgásai mutatják, hogy élvezi, aztán meghallom Naga élvezetteli sikolyát, amikor Glen belé hatol. Felé fordulok s úgy helyezkedek, hogy tagját kényeztethessem. Mélyen a torkomra engedem s gyors ütemben kezdem szopni. Glen a csípőmre fonja egyik kezét és közelebb húz magához, majd ujjai elmerülnek bennem. Ugyanabban az ütemben ujjaz, mint ahogy Nagát dugja. Képtelen vagyok elfolytani egy kéjes nyögést, ami miatt Naga a számba élvez, s Glent is magával rántja, engem pedig kettőjük élvezete ránt át a határon.
Késő estig szeretkezünk, míg már tényleg megmozdulni sem tudunk Nagával. Mindenünk tiszta mocsok, de nem bánom. Lehunyom a szemem és a hasamra teszem a kezem. Naga hozzám gömbölyödik, Glen pedig lassan megtisztít minket, aztán mellénk fekszik és átölel. Másnap Naga még reggelizni sem hajlandó, így muszáj, hogy elinduljunk megmutatni neki a meglepetést. Mikor odaérünk felmászunk a kis házba.
– Az ágy nem olyan puha, mint a palotában és eléggé kezdetleges még, de arra gondoltunk, hogy ide kijöhetsz, ha túl sok a teher.
Naga ragyogó szemmel néz körbe, aztán a nyakamba ugrik és hevesen csókol meg.
– Azt hiszem, fel kéne avatnunk az ágyat – mormolja ajkamra.

Naga:
Hevesen megcsókolom és bontogatni kezdem a ruháját.
– Ez a legjobb dolog, amit valaha is kaptam tőletek – súgom Siri fülebe és elé térdelve szabaditom ki a nadrágjából. Ahogy a számba veszem, felsóhajt. Elakad a lélegzete, amikor megérzi magában Glen ujjait. A kettős izgatás hamarosan eléri célját és Siri a torkomra élvez. Hiába próbálja eltolni a fejem én makacsul nyalogatom le róla élvezete minden cseppjét, majd felkelek és forrón megcsókolom Glent.
Glen belenyög a csokba es az ujjait visszavonva Siriből kemény farkat illeszti a helyére.
– Lovagolj rajtam – kéri Siritől. Leülnek a maguk eszkábálta ágyra és Siri, Glen nyakába kapaszkodva mozogni kezd rajta. Én Siri nyakat harapdálom majd Glen magahoz húz és felállít az ágyra, így pont elérnek mind a ketten és hol az egyikük vesz a szájába, hol a másik, míg el nem ér mindannyiunkat a gyönyör. Glen végig dől az ágyon és magához ölel mindkettőnket.
– Szerintem remekül felavattuk a mi kis rejtekhelyünk. – Kuncogom és elszundítok.
A lustálkodásra és az új otthonunk felfedezésere szánt idő lassan letelik. Már az indulást tervezzük, amikor megjelenik bennem az ismerős bizsergetű érzés.
Aznap este hozzájuk fordulok.
– Mégis el kell pár nappal halasztani az indulást.
Siri egy ideig csendben figyel. Aztán elmosolyodik.
– Megint elértük?
– Igen. Tüzelni kezdek – pirulok el. –  Azt könnyebb lenne itt átvészelni. Utána úgy is hosszú út vár ŕánk. Odaleszünk akár egy esztendeig is.
– Ebben igaza van – sóhajtott Glen. – Mi lesz, ha eljön a tél? Legyengülök és fáradékony leszek, mert a medvém téli álmot alszik. Csak hátráltatni foglak titeket.

Siridean:
–  Nem fogsz hátráltatni, már jöttünk át havas területen és semmi bajod nem volt. Amúgy meg, Naga nagyon követelőző ám, amikor tüzel.
Naga piruló arcán nevetek, majd megcsókolom. Újra és újra szeretjük őt, nagyobb az étvágya, mint legutóbb, talán, mert ketten vagyunk. Most csak Naga kényeztetése számít, neki adunk meg mindent a tüzelése alatt, ami tovább tart, mint a múltkor. Egy különösen heves szeretkezés után lustán csókolom meg Glent és lehunyom a szemem.
Naga fölém hajol és megszimatol.
– Mi az? – Nézek fel rá.
– Egy pillanatra furcsa szagod volt. Nagyon kifárasztottalak?
– Egy kicsit, de majd kialszom.
Glen ekkor teszi a hasamra a kezét és figyel. Nem értem miért teszi. Mostanában már rosszulléteim nincsenek és nem akarok éhen halni sem.
– Kölyökünk lesz – csókol meg Glen.
– Az nem lehet. Még nem telt el az idő, hogy… nagyon hamar van és én…
Elkap a pánik és felülök. Hasamra szorítom a kezem és befelé figyelek. Glennek igaza van. Most egészséges, de…
– Nem hagytok itt! Én nem tudom egyedül végigcsinálni! Mi lesz, ha megint elveszítem?
– Nem fogod, emlékszel? Anyától áldást kaptál.
– Igen, tudom, de… örülök neki és rettegek. Glen miért ilyen termékeny a magod! – Kiáltok fel, mire az említett elpirul, majd magához húz és a karjába zár.
– Nem fogod elveszíteni. Itt leszünk veled végig.
– De tovább kell mennünk. Nem maradhatunk itt.
– Siri, tovább megyünk, de nyugodj meg. Lassan mindent összetörsz a szobában.
Erősen harapok Glen vállába majd elhúzódok tőle és Nagát ölelem meg.
– Szeretlek, most megmarad. Nem akarom, hogy megint szomorú legyél.
– Észrevetted?
– Persze, hogy észre. A párom vagy.
Lefektetem az ágyra és megcsókolom, lassan hatolok belé mert még tág.
– Siri?
– Ha megnő a hasam úgysem lesz rá alkalmam. És útközben sem biztos, hogy lesz, szóval szeretlek ma, holnap pedig elindulunk.
Gyengéden szeretkezek vele, miközben Glen a hátam simogatja. Most hogy tudja terhes vagyok, visszafogja magát. Lassú és érzelmes szeretkezésünk után elalszunk, másnap pedig indulunk. Naga átváltozik, mi pedig a hátára ülünk. Előbb a  környéket kutatjuk át, de így is sok idő megy el. Egyre közeledik a tél. Glen is fáradékonyabb és én is ahogy, fejlődik a baba. De egy nap végre sikerrel járunk. Találunk egy nagyobb csapat sárkányt, de ők nem élnek olyan boldogan, mint akikkel a faluban találkoztunk. Rabszolgák. Naga sárkánya dühöng, de nem csak ő. Megöljük az embereket, akik leláncolták a sárkányokat, aztán Naga beszél velük. Pár napot itt kell maradnunk, hogy erősödjenek egy kicsit. Még képtelenek lennének elmenni a kastélyig. Én megyek vadászni nekik, bár nehezen engednek el. De szerencsére rengeteg vaddal térek vissza.
– Meg is jöttem! A nyúzást màr másra bízom. Pihennem kell egy kicsit.
Azonnal hoznak nekem vizet és gyümölcsöt, ami jól esik. Glen is felbukkan, aki épp a felszerelésüket készíti össze az útra. Leül mellém és megcsókol, mire a vállára hajtom a fejem. Nemsokára Naga is csatlakozik hozzánk. Még mindig megviselt a történtek miatt. Vállamra húzom a fejét és cirógatom a hátát, mint amikor kicsit volt. 

Naga:
Dühöm leírhatatlan, amikor arra a rabszolgakereskedő telepre találunk. Mielőtt gondolkodnék elpusztítunk mindenkit.
A szag elviselhetetlen. Halál és ürülék szag keveredik a reménytelenség bűzével. Ahogy felmérjük Sirivel a terepet rájövünk, hogy nem lesz egyszerű kiszabadítani őket, és éhesek is. Nem örülök, amikor Siri vállalja a vadászatot, de erősnek kell lennem, mert ígéretet tettünk neki, hogy nem korlátozzuk. Mondjuk, nem is a vadászat járt akkor a fejünkben. Glen megtalálja az egyik megölt rabszolgatartónál a kulcsot, így míg Siri vadászik, mi kiszabadítjuk a fogjokat. Ám azok már oly régóta fogjok, oly fájdalmasan értették meg velük, hogy mindegyikkel egyesével kell foglalkoznunk. Kihozzuk őket a rácsaik közül, segítünk nekik megtisztálkodni, majd leültetjük őket a tábortűz mellé, amit Glen gyújt, amíg az egyik sárkány fürdetem.
Siri szerencsére sértetlenül tér vissza és az egyik asszony, kicsit jobb erőben van így némi segítséggel megnyúzza az állatokat. Lassan haladnak, mert gyengék.
– Hogy van a baba? – cirógatom meg Siri hasát. Az utóbbi időben, amióta gömbölyödni kezdett imádtam itt megérinteni Sirit. Láthatóan a benne növekvő váltó is kedvelt engem. Éreztem, ahogy a mágiája az enyémhez simul. Bár még nem tudtam bánni vele, ő mégis ösztönösen megtanulta használni, az én mágiám pedig követte az övét.
– Jól. Azt hiszem kezd mozgolodni – ahogy kimondja Glen hatalmas tenyere máris landol a hasán. Puhán érinti meg, mire mi is érzékeljük a mozgást. Mintha közelebb bújna Glen tenyerét.
– Megmozdult – Glen hangja gyanúsan remeg, majd az arcát Siri nyakába temeti.
– Azt hiszem, a nagy és veszélyes medve elérzékenyült – piszkálom kicsit Glent, de tudom, hogy nem haragszik és azt is hogy igazam van.
– Utállak, kissárkány – csíp azért is vissza, majd nagy levegőt vesz és lassan kifújja.
– Mi lesz ez után?
– Most visszatérünk a Fehér várba és megvárjuk, hogy a baba megszülessen és Glen papa kialudja magát. Addigra ezek a sárkányok is megerősödnek és képesek lesznek megőrizni a várat. Amint a baba elég nagy, útnak indulunk. Nem, Siri, se téged, se a babát nem hagyjuk otthon. A Ti tempótokban fogunk haladni. A családomra szükségem van. 

Az étel, amit készítenek, nem olyan jó mint Sirié, de laktató és másnap kicsit jobb erőben ébred mindenki. Elmegyek gyümölcsöket gyűjteni, míg Siri ott marad a tűz mellett. Glen vadászik, bár egyre kevesebb haszonnal, így sárkánnyá válva hozok egy újabb adag vadat, hogy legyen miből levest csinálni és húst sütni.
Egy hétig várakozunk, majd eindulunk csiga tempóban a kastély felé.

Folytatása következik…