Sárkányálom

Naga és Siridean

Siridean:
Mikor Naga felébred mindent megeszik, aztán összepakoljuk kevés holminkat és sötétedés után elindulunk, hogy egy biztonságos helyet keressünk magunknak. Hamar találunk egy helyet, de Naga ide nem tud leszállni. Engem és a csomagokat letesz, aztán megy vadászni. Épp bontom az állatokat, mikor meghallom Naga kiáltását. A vér is meghűl bennem, mikor látom szabadon zuhanni. Kinyújtom felé véres kezemet s a sárkány átveszi az irányítást. Lenyalja a vért a kezemről én pedig elkapom a mancsát és imádkozok, hogy Naga váltson is. Szerencsére megtörténik és szorosan magamhoz ölelem.
– Megvagy. Jézusom! Halálra rémültem. Azt hittem, nem tudlak elkapni időben és…
Érzem milyen forró a teste, szorosan hozzám bújva piheg, remeg a teste az előbbi megrázkódtatástól.
– Menjünk beljebb. Vizet érzek a barlang mélyében. Talán elég nagy, hogy meg tudj benne fürdeni. A húsokat meg addig feldolgozom.
A karomba véve megyek be vele és a hasadék legvégén találok egy ember mély medenceszerűséget amiben tiszta víz van. Óvatosan leteszem Nagát és oda hozom a sátor vásznat. Egyenlőre nincs jobb ruha, amibe törölközhetne. Magamról leveszem az inget és azt is mellé teszem.
– A vászonban meg tudsz törölközni, az ingemet meg vedd fel ha kész vagy, rendben?
– Ne hagyj itt, Siri. Majd kimegyek veled, ha fürödtem, jó?
– Rendben, akkor megvárom, amíg készen leszel.
Óvatosan teszem bele a vízbe és elkezdem megmosni a haját majd a hátát.
Meg-megremeg az érintésemtől. Könnyű fonatba fogom össze vizes haját, hogy ne legyen útban és összekötöm egy bőr szalaggal.
– Jó illatod van – motyogja Naga és a nyakamba szimatol.
A közelségétől nekem is kezd felforrni a vérem. Fehér bőre, aranyló szeme, fekete haja, vékony, de izmos teste. Mind-mind ingerel engem. Mégis vissza fogom magam. Mikor azonban belenyal a nyakamba, egy mély morgást nem sikerül elfolytanom.
– Ez egy nagyon szexi hang volt – mosolyog rám, én pedig megcsókolom.
– Te is ilyen szexi hangokat fogsz kiadni – súgom az ajkára. – De még nem most. Megyek befejezem a hús feldolgozását. Nem állhat ott sokáig. Ha kész vagy gyere ki hozzám, szépségem.
Látom, hogy nem tetszik neki, de nem tehetek mást. Ha ránk romlik a hús, azzal sem leszünk beljebb. Nekem sincs sok kedvem hozzá, de meg kell csinálni, főleg Naga miatt. Mióta felébredt a sárkánya rengeteget eszik.
Halkan énekelve látok neki a munkának, a bőrt félreteszem miután megtisztítottam. Szép ruhát csinálok majd belőlük Nagának. A beleket és egyéb felhasználhatatlan dolgokat ledobom a hegyről. A húsok egy részét sütni kezdem egy másik részét meg füstölni. Váratlanul ér mikor Naga megjelenik mellettem és a kezem megragadva nyalogatni kezdi a vért. Ebből tudom, hogy megint a sárkánya van előtérben.
– Olyan finom, a kezedről még finomabb. Ez jó hely, itt biztonságban leszünk. A bőrökből csinálj ágyat. Amúgy nagy rám az inged. De szerintem így is jól áll.
Naga derekára teszem a kezem és magamhoz húzom.
– Lázas meleg a bőröd, izzadsz is, pedig nincs meleg. Kezdődik?
– Igen, bár még elviselhető. Reggelre azonban, azt hiszem már…
– Értem, akkor én is lefürdök, aztán a börökön alszunk, rendben?
– Ez határozottan jó ötlet. Nem fogunk utána egy darabig.
Együtt bemegyünk és a lehető legkényelmesebbre csinálom az ágyat. Aztán ledobálom magamról a ruhákat és megfürdök. Iszonyatosan jól esik végre fürödni. A rám ragadt kosz alatt már viszketett a bőröm. A hajam is kibontom és megmosom, majd össze fogom. Lehet vissza kéne vágnom, hogy jobban takarja a fülemet, túl hosszú most és így állandóan össze fogva kell hordanom. Majd megbeszélem Nagával, ha túl leszünk a tüzelésén. Végig érzem magamon Naga tekintetét, amíg fürdök. De most nincs benne semmi más, azt hiszem csak jól esik neki, ha nézhet. Tényleg pihenni akar, még mielőtt még jobban elkezdődne a tüzelése. Csak az alsómat veszem vissza úgy fekszek mellé. Rögtön elhelyezkedik a mellkasomon és már alszik is. Szorosan ölelem át, hogy ne essen le rólam, aztán én is elalszom, kivételesen teljesen nyugodtan. Most nem zavarja semmi az álmom. Hajnalban azonban sürgető simogatásra, türelmetlen csókra ébredek.
– Siri… Szükségem van rád – mondja Naga vágytól remegő hangon.

Naga:
Nem sokat tudok aludni, amikor úgy érzem eleven tűz kezdi perzselni a testem. Érzem, hogy változik bennem valami, de csak tompa kínnal jár, így nem ébresztem fel vele Sirit. De a tűz egyre forróbb és finom izzadság lepi el a testem. Képtelen vagyok nem megérinteni magam. Ujjaim végig csúsznak a testemen és szinte felkiáltok, ahogy gyötrődő testem szinte már a fájdalomig érzékeny. Kell az érzés, hogy behódolhassak neki, hogy elfogadhassam őt. Hogy bennem legyen. Akarom őt. Halkan zihálva próbálok könnyíteni magamon, és hiába sikerül elérnem a kielégülést, olyan érzés, mintha olajat öntöttem volna a tűzre. Még több kell!
– Siri – nyöszörgöm és a karjába furakszom. – Segíts, szükségem van rád!
Meg sem várom teljesen, hogy magához térjen, máris mohón csapok le ajkára és testemet hozzá dörzsölve keresem a kielégülésem.
Sárkányom tombolva hajt odabenn, hogy követeljek még többet és én örömmel teszek neki eleget. Siri fölé mászok, megfeledkezve minden ellenérzésemről és szemérmes pirulásomról. Úgy dörgölőzöm hozzá, mint egy macska miközben azt várom, hogy azonnal magáévá tegyen. Fenekem az ölének nyomva kínálom fel neki a lehetőséget, halkan kapkodva a levegőért.
Néha olyan könnyedén váltunk, hol sárkányom, hol én irányítok, hogy fel sem tűnik. Csak egyet akarunk, egyre vágyunk. Most azonnal Sirire.

Siridean:
Nem hagyja, hogy magamhoz térjek. Mohón csókol és dörzsölődik hozzám. Felkínálja magát, hogy tegyem most rögtön a magamévá, de még fájna neki. Hátára fektetem, fölé hajolok és csókolom. Lesimogatom róla az ingem, s csókolom a mellkasát. Türelmetlenül feszül nekem, de nem engedem, hogy gyorsítson. Lassan csókolom, nyalogatom végig a testét, majd vállamra emelem a lábait s bejáratát kezdem nyalogatni. Hevesen reagál rá, teste megfeszül és torok hangú, mély nyögéssel élvez el. Remeg egész testében, szemében könnyek ülnek. Arca piros, szája sarkán vékony nyálcsík. Olyan csodálatos látvány, hogy nehezen fogom vissza magam. Már csak azért is, mert érzem mennyire nedves. Készségesen fogadja magába a nyelvem, majd az ujjam is. Az íze fenséges, még soha nem éreztem ilyet. Igyekszem megtalálni a prosztatáját az ujjaimmal s amikor sikerül újra elélvez.
Ekkorra már könnyedén jár benne három ujjam, így fordítok a helyzetünkön. Én fekszem le a szőrmékre, Nagát pedig a csípőm fölé térdeltetem s irányítom a behatolást. Ő most túl türelmetlen, de nem lenne jó sietni. Így nem hagyom, hogy elsiesse a dolgot. Közben lehúzom magamhoz és hevesen csókolom. Mikor benne vagyok a forrósága szinte felemészt. Segítek neki, hogy tudjon mozogni, de szándékosan lassú irmara kényszerítem.
– Siri… Gyorsabban, mélyebben, kérlek… Szükségem van rád.
Csak akkor engedek a kérésének, mikor így is elélvezett. Ekkor úgy fordulok, hogy a hátán feküdjön. Lábait a vállamra rakom és mozogni kezdek benne. Megadva neki azt, amit kért. Mohón csókolom mellé, nyögéseink visszhangzanak a barlangban. Izzadt testünk össze tapad, egymáson csúszkál, de most még ez is jó.
– Naga… Csodalatos vagy. Gyönyörű.
Mikor érzem, hogy közel a vége, felrántom őt az ölembe, hogy még mélyebben legyek benne. Naga pedig a nyakamba harap, érzem ahogy vérezni kezdek, de nem zavar, sőt nem is tud érdekelni. A harapással egy időben ugyanis mind a ketten egyszerre élvezünk el. Nem engedem el őt csak simogatom, hogy elnyújtsam az élvezetét. Kába, alig van magánál.
– Jól vagy?
– Remekül Siri, de ez még nem volt elég. Még kell – jelenti ki akaratosan, én pedig megmozdulok benne.
– Akkor folytassuk – csókolom meg.
Nem tudnám megmondani mennyiszer szeretkeztünk végül. Már sötét van mikor enyhül a tüzelése egy kicsit. Akkor hozok vizet és megtisztítom, majd hozok ételt is és inni is. Kell, hogy pótolja az energiáját.
– Mindjárt jövök én is, csak rendbe szedem magam.
Gyorsan lefürdök, majd leülök Naga mellé. Együtt kezdünk el enni. Én nem bírok sokat, de Naga mindent elpusztít. Nevetve borzolom össze a haját.
– Evés után aludjunk egy kicsit. Ha felerősödne megint, ébressz fel.
Elpakolok aztán lefekszünk s a karomba húzom őt. Hamar kimerült álomba zuhanunk. Álmomban gyerekek szaladgálnak körülöttünk. Naga nevetését sodorja a szél felém. Idilli álom, remélem egyszer tényleg így lesz.

Naga:
Bágyadtan eszek, fel sem tűnik, hogy mennyit. Karjaiba bújva szinte azonnal elnyom az álom. De nem nyugodhatok soká, érzem a szükség perzselését, így a takaró alá bújva nyalogatni kezdem Siri farkát. Bár az orrom hegyéig sem látok, mindent meg tölt a szeretkezés és az állatszőrök keveredő, erős aromája. Sárkányom izgatottan fészkelődik a tudatom mélyén. Tetszik neki a mi kis meglepetésünk.
Érzem, ahogy megfeszül a teste és ujjai a hajamba túrnak.
– Azt hittem, sosem ébredsz már fel! Kellesz nekünk! Most – suttogom a nyakába és hozzá dörzsölöm az arcom a nyakához. – Akarunk – csúszok fölé, és nem hagyok neki időt, magamba igazítom kemény farkát és már bennem is van. Mély torokhangú nyögés szakad fel belőlem, ahogy csípőmmel vad táncot járok.
Bár élvezem valahogy mégsem elég. Megragadom és átfordítom magunkat.
– Lassíts, Naga – suttogja.
– Ne! Gyorsabban… – Nyöszörgöm és köré fonom a karjaim. Ahogy mélyre csúszik bennem sikítva élvezek el. Testem rázza a remegés, a bőröm sós izzadsága csípi a szemem, de soha ilyen kielégült nem voltam. Mindez azonban kevés, hogy eloltsa a bennem lobogó tüzet.
Még háromszor érek Siridean kényeztetésével a gyönyör csúcsára, mire a testem kezd fáradni, és hozzá bújva elalszom a cirógatása közepén.

Amikor felébredek a karjai közt a testem sajog az igénybevételtől, de a láz alig-alig csillapszik bennem. Újra és újra nyöszörögve követelem tőle, hogy szeressen. Az idő összemosódik, képtelen vagyok követni, hogy mikor van éjjel és mikor nappal. Biztos vagyok benne, hogy legalább két napig tart a dolog, mert egyszer fényes nappal szeretkezik velem. Mire legközelebb fent vagyok újra sötét van. Egy ideje már nem nagyon foglalkozik azzal, hogy minden alkalom után megtisztítson minket. Túlságosan gyorsan összekoszolom újra magunkat.
Nyöszörögve mászok el a vizes medencéig és a hűs vízbe csusszanok.
Őrülten jól esik, ahogy forrongó testem hűteni kezdi a víz. Még nem vagyok teljesen túl rajta, de úgy érzem talán képes leszek már irányítani a vágyaim.
Gondolataimból hangosan korgó gyomrom zökkent ki.
– Siri… – motyogom.
Siri, mint aki csak erre várt kinyitotta a szemét és rám mosolygott.
– Mindjárt hozok neked valamit, Naga – hozzám hajol és megcsókol. – Hogy kívánod? Nyersen vagy főzve? – Amikor a nyers hús említésére elfintorodom, felnevet.
– Ez gusztustalan – suttogom neki. – Én csakis sütve meg főve szeretem.
– Nos, valamivel korábban nem ezt mondtad. – Kuncogott Siri. – Akkor eléggé követelőző voltál – Ám én egyre jobban elsápadok, ahogy mondja. – Jól van, jól van!
Kiszállok a hideg vízből és dideregve burkolózom be a bőrbe, amíg várom, hogy Siri kiszolgáljon egy adag raguval. Hamarosan megjelenik az illatos, puha, forró hússal, amitől újra korogni kezd a gyomrom.
– Nyami – sóhajtok fel lágyan és mohón falni kezdem, annak ellenére, hogy forró. Picit megégeti a nyelvem, de most ez sem zavar. Nem érzem az ízét sem igazán. Annyira jól esik.

Siridean:
Amikor egy kicsit csillapszik a vágy becsúszik a hideg vízbe. Jóleső nyögését követi hasa morgása mire halkan felnevetek. Cukkolom egy kicsit, de aztán hozom neki a ragut. Úgy eszik, mintha attól félne elveszik tőle. Felállok és oda viszem neki az egész edényt, amiben főztem így egyszerűbb és ahogy látom meg is fogja enni az egészet. Én még nem bírok enni, húst meg különösen nem. Gyümölcsöt követel a szervezetem, de nem foglalkozok vele. Innen egyelőre nem tudunk lemenni, szóval várnom kell még egy kicsit.
– Látom jól esik, azért ne fulladj meg – nevetek.
Erre egy újabb csúnya pillantást kapok, de azért tisztára nyalja a fazekat és úgy adja vissza nekem.
– Mindjárt csinálok neked egy másik adagot. Még van hús bőven.
Vidáman állok fel, hogy neki lássak, de kérdése megállít.
– Siri, te nem is ettél? Neked is kell. Elég homályosak az emlékeim, de úgy rémlik, hogy nem nagyon ettél korábban sem. Magaddal is foglalkozz, ne csak velem.
– Majd eszek az új adagból. Te éhesebb voltál, mint én. Ne aggódj miattam, én jól vagyok.
Összeráncolt szemöldökkel néz utánam, de nem mond többet. Már majdnem kész van, mikor a hátamhoz simul és a nyakamba csókol.
– Miért nem mondod el neki, hogy gyümölcsöt kéne enned. Nem fogod már sokáig bírni.
– Mert le akarna menni és nem vagytok abban az állapotban. Majd, ha vége és kipihentétek magatokat. Addig meg lehet nálam is elmúlik és minden jó lesz.
– Hmm… ha te mondod. Most szeress lassan minket. Most – harap a nyakamba, amitől felnyögök.
Felkapom a karomba és vissza megyek vele a szőrökhőz. Lassan fedezem fel a testét. Minden porcikáját csókolom és simogatom. Sóhajai zene fülemnek s mikor, végül beléhatolok is lassú tempóban teszem a magamévá.
– Siri, ez annyira jó… még Siri…

Tovább folytatom, ahogy szeretné. Egyszerre hallom az elmémben a sárkány hangját és a fülemmel Naga hangját. Volt már ilyen, de most még nagyobb köztük az összhang. Egyszerre élvezünk el, s én mellé fekve ölelem magamhoz. Kába vagyok és fáradt. Nagyon élvezetes a tüzelése és olyan oldalát láthattam, ami csak nekem szól, de roppant fárasztó is. A gyomrom háborog, de nem foglalkozok vele, csak Naga hajába fúrom az orrom és belélegzem az illatát.
– Siri érzem, hogy nem vagy jól. Mi a baj?
– Jól vagyok, csak elfáradtam ez minden.
Hirtelen ül fel és arany szemeiben düh ragyog.
– Bolondnak nézel? Nem kell kímélni engem. Ahogy neked számít az én egészségem, nekem úgy a tiéd! Mondd el mi bajod van! Miért nem eszel? Szinte egész évben húst eszel… – hangja elhalkul s tudom, hogy rájött. – Kivéve, amikor nálad is eljön ez az időszak. Akkor valamiért mindig tonnaszámra etted a gyümölcsöt. Senki sem értette miért, mert ez csak nálad volt. Miért nem szóltál?
– Mert le akartál volna menni és nem vagy olyan állapotban. Nekem eszembe se jutott, csak már későn. Meg amúgy sem lett volna időnk gyümölcsöt keresgélni. Jól vagyok, majd eszem egy kis húst.
– Egyszer ettél ilyenkor. Most már emlékszem. A gyógyító alig bírt rendbe rakni utána. Holnap lemegyek és nem vitatkozol!
– A francokat mész le. Nem vagy abban az állapotban, hogy átváltozz.
Lefektetem, majd fölé gördülök és megcsókolom. Újabb lassú szeretlezésbe vonom, hogy eltereljem a figyelmét, ám mikor mindketten elélvezünk engem elragad a sötétség. Nehezen kapok levegőt, fáj minden tagom és a testem is forró. Képtelen vagyok felébredni. Hallom Naga hangját, a sárkánya hangját. Neki nagy nehezen válaszolok.
” Ne menjetek le a hegyről.”
Kétségbeesett kiáltásuk a felszín felé lök. A szemem ugyan nem bírom kinyitni, de megszorítom Naga kezét.
” Vizet és két falat húst. Már túl vagyok a nehezén” – kérem meg a sárkányát, mert beszélni egyelőre nem tudok.
Ő óvatosan itat és etet meg aztán mellém fekszik és átölel.
“Haragszunk rád. Nem hanyagolhatod el magad még egyszer ennyire.”
– Most sem terveztem, de már vége. Holnapra kutya bajom sem lesz, kedvesem. Aludj velem egy kicsit.
Épp csak kimondom, mikor engem el is nyom az álom. Megint Nagát és a gyerekeket látom. Lelkem azonnal megnyugszik és gyógyító álomba süllyedek.

Naga:
Nagyon megrémülök, amikor a gyönyör közepén összeesik. Azonnal kitisztul a fejemből a vágy, sárkányom durván marja el tőlem az irányítást hiába tiltakozom.
Hamarosan jobban lesz és eszik két falatot, de amikor aludni hív csak hozzá bújok. Elmémben a sárkánnyal arról sutyorgok, honnan kéne gyümölcsöt szerezzünk. Vagy legalább valami növényt. Valamit ennie kell, mert a hús nem az elfek elesége. Szeretik, de csak ritkán. Tíz vadász képes volt elég zsákmányt ejteni egy hétre egy hétszázfős falunak. És annak nagy részét én pusztítottam el.
Kibújok ölelő karjából és meztelen a barlang bejáratához lépdelek. Óvatosan kémlelek kifelé. Engem senki elf fia nem láthat meg, de én azért látok egy keveset.
A távolban narancsfák nagyobb csoportját pillantom meg, de biztos vagyok benne, hogy képtelen lennék elrepülni odáig. Mégis meg kell próbálnom. Soha nem kérne tőlem semmit, és sosem fog egyenrangúnak tekinteni, amíg be nem bizonyítom, hogy én is sok mindenre képes vagyok. Például élelmet szerezni neki.
Az elfek kitűnő vadászok, de nem sok sárkánnyal volt dolguk életükben, ráadásul ha valami hatalmasat keresnek, egy aprócska szúnyog könnyen átcsúszik a résen. De nem is arra megyek.
Visszaszaladok és egy bőrszűtyőt a nyakamba akasztok, majd a réshez futok és kicsusszanok rajta.
Előbb a hegy másik oldalán próbálkozom, mert vadászat közben láttam ott egy málnást. Talán Siri kevésbé lesz dühös, ha elmondom neki, hogy nem mentem az elfek közelébe. Éjsötét szárnyaimmal máris a magam levegőeget szelem, olyan magasan, amit csak elbírok.
Meg is találom a málnást és gyorsan lecsapva nagyot huppanok a földön. Sajgó fenekem igencsak fáj, amikor talajt érek.
Boldogsággal tölt el a sok piros, édes gyümölcs látványa. Fürge ujjakkal csipegetem le az ágakról a kis napérlelte darabokat. Egészen addig amíg egy hatalmas medvébe nem futok. Rémülten állok meg és húzom össze magam, de ahogy változik a szél a medve felkapja a fejét és eliszkol.
Néha jó kicsit az erősebbnek lenni. Amikor már majdnem tele a szütyő óvatosan a nyakamba akasztom és csendben figyelek az erdő neszeire. Amikor nem hallok mozgást, akkor nekiindulok gyalog. Nem vagyok benne biztos, hogy könnyedén visszajutok a barlangba.
Legutóbb Siri rántott vissza a halál torkából, most egyedül kell megoldanom. Nos, amíg ez nem tiszta, addig nem repülök.
Ha bármiféle neszt hallok meglapulok, mint egy riadt őzgida, pedig azt hiszem tőlem mindenki fél.
Nehezen jutok vissza a barlanghoz és ott is csak másodszorra sikerül időben visszaváltozni és épp csak megkapaszkodni. Előre nyújtom a kezem, mintha Siri elkaphatná, és szinte érzem is, ahogy erős ujjai a karomra fonódnak. Felpillantva egy nagyon dühös elffel nézek szembe.
— Hoztam vacsit – mosolygok rá ártatlanul a felemelt erszény mögül.

Folytatása következik…